Jó példák és valós akadályok

Melyek ma a legjobban működő komposztálási megoldások (egyéni és közösségi), és mik azok a tipikus nehézségek, amelyekkel újra és újra találkozol? Válaszol: Markó Gergely

A komposztálást fontos volna már a kisgyermekekkel is megismertetni, akár már óvodás korban is. Az óvodai komposztálás jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy a gyerekek ebben az életkorban rendkívül nyitottak a tapasztalati tanulásra, és amit ekkor természetesnek élnek meg, azt később is magukkal viszik. A komposztálás során nem csak a környezeti ismereteik bővülnek a gyerekeknek, hanem a közös komposztálás közösségi élményt is teremt: felelősséget vállalnak valamiért, amihez mindannyian hozzájárulnak, és örömet élnek meg, amikor később a saját komposztjukból nevelt növényekkel találkoznak az óvoda kertjében.

Mindez túlmutat az óvoda falain, hiszen a gyerekek a tanultakat gyakran hazaviszik, beszélnek róla a szülőknek, és ezzel a családok mindennapjaira is hatással lehetnek. Így a komposztálás nemcsak a hulladék mennyiségét csökkenti, hanem hosszú távon hozzájárul egy olyan generáció neveléséhez, amely természetesnek veszi a környezet iránti felelősséget, és érti, hogy a fenntarthatóság a mindennapi, apró döntésekből épül fel.

A komposztálás iránt érdeklődő óvodák csatlakozhatnak a komposzt óvoda programhoz (https://zoldovoda.hu/aktualis-esemenyek/komposztovoda-program).

Az óvodai komposztálás kapcsán számos jó gyakorlat található, például a veszprémi Szent Margit Római Katolikus Óvoda (https://sztmargitovoda.hu/bemutatkozas/).

Az óvodában elkezdett komposztálást fontos volna az általános és középiskolákban, és az egyetemeken is folytatni, hogy a környezettudatos szemlélet tovább mélyüljön. Ha az intézmény területén nincs lehetőség a komposztálásra, akkor legalább a „zöld javak” külön gyűjtését célszerű lenne megoldani, hogy azokat elszállítva máshol komposztálni lehessen.

A komposztálás kapcsán fontos kiemelni a képzés / tájékoztatás szerepét. Számos település biztosít komposztládákat a helyi lakosoknak, azonban sokan nem tudják, hogyan kell komposztálni, mit lehet, és mit nem lehet a komposztba betenni. A kiosztott komposztálóládák megfelelő használata érdekében Simonyban (Szlovákia) például kötelező előzetesen egy képzésen részt venni minden háztartásból egy embernek ahhoz, hogy komposztálót kapjon a család az önkormányzattól. A lakosok egyébként 3 különböző űrtartalmú komposztáló közül választhattak. A simonyi rendszer amúgy vegyes, a kertes házak komposztálókat kaptak, a többlakásos társasházakból viszont a város begyűjti a zöldhulladékot, és a város saját komposztüzemében komposztálja. A jógyakorlatról részletesebben itt lehet olvasni:

https://humusz.hu/sites/default/files/simonyi_tortenet_vegleges.pdf

A közösségi komposztálás kapcsán gyakori kérdés, hogy mihez kezdjünk a kész komposzttal? Az apró szemű komposzt felhasználható virágládákban, míg a nagyobb szemcsés komposzt megfelelő bokrok, fák ültetéséhez (10 millió Fa).

A közösségi komposztálásnál elengedhetetlen a komposztmester szerepe, hogya végtermék biztonságos, jó minőségű humusz legyen. A komposztmester szakmai felügyeletet biztosít és ellenőrzi a komposztálás folyamatát. Tudja, milyen arányban kell keverni a zöld (nitrogénben gazdag) és barna (szénben gazdag) anyagokat, hogy a lebontó mikroorganizmusok optimálisan működjenek. Ha ezt nem jól csinálják, a komposzt túl savas, túl nedves, vagy nem bomlik le teljesen, ami kellemetlen szaghoz vagy épp kórokozók megjelenéséhez vezethet. A komposztmester továbbá segíti a lakosságot, hogy milyen szerves hulladékot szabad és mit nem szabad a komposztba elhelyezni. A komposztmester önkéntesen látja el ezt a feladatot. Éppen ezért a közösségi komposztálók működtetésének az egyik fő eleme az önkéntesek bevonása.

A közösségi komposztálással kapcsolatban számos könyv és cikk jelent meg, például_

  • Herényi Gotthard Sándor:„A városi hulladékok értékesítése és a komposztkészítés” c. könyve, mely 1891-ben került kiadásra[1],
  • Dr. Jócsik Lajos: „Komposztálás” c. könyve, melyben Jócsik Lajos az 1950-es években a Fővárosi Talajerő Gazdálkodási Vállalat főmérnökeként szerzett komposztálási gyakorlati tapasztalatait összegezte.
  • Umbrai Laura történész „Így szemeteltek Budapesten – a hulladékgazdálkodás múltja a fővárosban” c. műve, amelyből megtudhatjuk, hogy már a XX. század elején is komposztálták a főváros szerves hulladékát.

További hasznos anyagok:

Kiegészítés:

Bár a rendezvényen nem esett szó róla, de sokakat érinthet, hogy a középiskolások az 50 órás közösségi szolgálatukat le tudják dolgozni egy komposztálónál is, ha van olyan szervezet, ami ezt leigazolja nekik.


[1] A könyv digitálisan is elérhető:: https://digitaliskonyvtar.omgk.hu/media-provider-webapp/rest/file/mastermedia/databaseId/mediaId?defaultImage=true&mediaId=864&tenant_id=mmgm-museum&fbclid=IwY2xjawPgIGVleHRuA2FlbQIxMABicmlkETFDUm5oSjlxVGtqMFczNkd4c3J0YwZhcHBfaWQQMjIyMDM5MTc4ODIwMDg5MgABHpxmVXq5geT2VC_ya_ZLrmEW2OqBe2HhtD0lS6Mn2xtxoIbfzJ0lS06JxOh3_aem_q035mv4oE-IfHnBFmY73zw

Cikk megosztása:

Kapcsolódó cikkek

Rendszerbe helyezés – Városi lépték

A közösségi komposztálók létrehozása mögött Veszprémben egy tudatosabb zöld városi gondolkodás áll. Mesélnél arról, hogyan kapcsolódik mindez a kertlátogatásokhoz, közösségi programokhoz, klímatűrő növényekhez, vízmegtartáshoz? Válaszol: Temesvári Balázs

Tovább
Scroll to Top